Mik a legnagyobb tévhitek az anyagcserével kapcsolatban? Milyen tünetek jelezhetik a hormonháztartás problémáit? Hogyan védekezhetünk a káros környezeti hatások ellen, és miért hasznos a glükózmonitor? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Nincs elég alacsony koleszterinszint – vallja a korszerű tudományos eredményekkel összhangban Harangi Mariann egyetemi tanár. Milyen összkoleszterinnél kezdhetünk genetikai érintettségre gyanakodni? Milyen étrendet tartson, akinek magas az LDL-koleszterinszintje, és mi az igazság a tojásról? Mit árul el a sima laborvizsgálatokon nem mért Lp(a)-érték? Ezekről is kérdeztük a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinikája anyagcsererészlegének vezetőjét.
A változókor önmagában is kihívás, és még nehezebb lehet, ha nem egészen úgy zajlik le, ahogyan szokott. Milyen okok válthatják ki a korai menopauzát, milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni, és mire figyeljen, aki mindenképp szeretne gyereket? Miért számít, hogy egy nő 20 vagy 40 évet él ösztrogén nélkül, és mit vegyen figyelembe, aki a hormonterápiát fontolgatja? A korai menopauzáról és a korai petefészek-elégtelenségről beszéltünk Dr. Deli Tamás nőgyógyász-endokrinológussal és Iványi Orsolyával, a Magyar Menopausa Társaság vezetőségi tagjával.
Ha az állam olyan kórházfejlesztést támogat, mint a miénk, azzal valójában az adófizetőknek spórol – állítja Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont Zrt. vezére. Az állami támogatás fejében a magánszolgáltatók is több népegészségügyi feladatot láthatnak el.
Az európai átlaghoz képest nem dohányzunk és alkoholizálunk sokat, ám az aktív életmódban és a szűrővizsgálatoknál jelentős az elmaradás.
Már gyerekkorban megtanuljuk, hogy az evésnek rengeteg funkciója van, aminek semmi köze az éhséghez – például az érzelmek kezelése, így nem csoda, hogy sokan már a fogyókúra közben jelentkező első feszültségre is túlevéssel reagálnak. Miért fontos, hogy (újra) megtanuljunk kapcsolódni a testünkhöz, hogyan lehet felülírni a rossz berögződéseket, és miért baj, ha evés közben a kedvenc sorozatunkat nézzük? Kohlné Dr. Papp Ildikó pszichológussal, dietetikussal beszélgettünk.
Ha valaki életmódváltás helyett májregeneráló szerekkel próbálja az alkoholtól megviselt egészségét helyrehozni, az kétszeresen is veszít: kidob egy csomó pénzt az ablakon, és az állapota sem javul. Érdemes egy görbe este után fájdalomcsillapítót bevenni? Mire találták ki valójában a májvédő szereket? Mi az a diszulfirám-szerű hatás, amitől megtapasztalhatjuk a poklot?
A cél, hogy pácienseim időskora ne betegségben, hanem egészséges kiteljesedésben teljen – mondja Bana Richárd, aki egy kistelepülés, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Székely háziorvosaként alkalmazza a legmodernebb, több tudományterületet ötvöző longevity módszereket. Állítja: minél többet tudunk az egészséges életmódról, annál olcsóbb megvalósítani.
A csontritkulás népbetegség, Magyarországon körülbelül 700-800 ezer embert érint. Megelőzésében és kezelésében is kulcsszerepe van az életmódnak, különösen az étkezésnek és a mozgásnak. Hogyan eszik, és hogyan sportol, akinek sikerült visszájára fordítani a folyamatot? Milyen figyelmeztető tünetek jelentkezhetnek még sok-sok évvel a csonttörés előtt, és kinek jár az ingyenes szűrés Magyarországon?
Számos vezető még mindig abban hisz, hogy inkább a félelem ereje motivál, holott a pszichológiai biztonság az, amivel fokozható a teljesítmény a munkahelyeken, sőt ez a tartós üzleti siker alapja – állítja Amy C. Edmondson, a Harvard Üzleti Iskolájának professzora. Mi az a pszichológiai biztonság, hogyan teremthető meg, és mennyire van jelen a magyar munkahelyeken?
Hosszú távon akár a demencia korai diagnosztizálásban is segíthet az a program, amelyet mesterséges intelligencia felhasználásával készített egy magyar-francia startup. A virtuális emlékterápiához nem kell más, csak egy okostelefon és egy chatcsoport. Magyarországon becslések szerint körülbelül negyedmillió demenciával diagnosztizált ember él. Hogyan segít Lilia, az MI avatárja, amelyet már klinikai körülmények között tesztelnek Magyarországon?
Egy kutatás szerint már a 36-40 éves nők kétharmada szembesül a menopauza korai tüneteivel, amelyek sokkal inkább mentális, mint fizikai jellegűek.
Folyamatos ingerek, kialvatlanság, bezárkózás – mind olyan szokások, amelyekkel felgyorsítjuk az agyunk öregedését.
Jobb emésztés, szebb bőr, javuló közérzet – az interneten elkezdett terjedni, hogy varázslatos hatása van, ha egy teáskanál olívaolajjal indítjuk a napot. De mi ebből az igazság?
Nem vesz igénybe sok időt, nem kerül erőfeszítésbe és mindenki számára hozzáférhető, mégis számos haszna van.
Hosszú távon a cukorbetegség és a rák kockázatát is csökkentheti, ha étkezés után egy rövid sétára megyünk, és szabadjára engedjük a kikívánkozó szeleket. Nem mindegy azonban, hogyan időzítünk.
Egy kutatás szerint mégiscsak számít a méret: három évtized alatt átlagosan jelentős mértékben megnövekedtek a férfi nemi szervek. Vajon miért?
Egy friss tanulmányban több mint tíz ország közel ezer rákos beteg DNS-ét vizsgálták a kutatók, és úgy találták, hogy az E. coli baktériumnak is köze lehet a megbetegedéshez.
A bipoláris zavarban szenvedő betegek nagy részénél hosszú tünetmentes időszakokat lehet elérni a megfelelő terápiával, de már diagnosztizálni is nehéz ezt a betegséget. Mi köze van ennek a betegségnek a kreativitáshoz, és hogyan segít a szűrésben egy Hemingway-novella? Milyen úttörő módszerrel mutatják ki az öngyilkosság kockázatát Pécsen? Dr. Tényi Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatójával beszélgettünk a bipoláris zavarról, amely több százezer embert érint itthon.
Ha kiszabadulunk a magyar konyha Bermuda-háromszögéből, már fontos lépést tettünk azért, hogy a szerveink lassabban öregedjenek.
